A víz hőfoka 31-33 C fok között van, ami a legtöbb szülő véleménye szerint nagyon kellemes. A nagyon kis súlyú babák azért fázhatnak, főleg ha még keveset mozognak, ilyenkor javaslom a szülőknek, hogy 20-25 perc után „szálljanak ki”.A fertőtlenítés klórral történik, ÁNTSZ előírás szerint. Ez száríthatja a bőrt, érzékenyebb bőrű babákat javasolt úszás után testápolóval vagy babaolajjal bekenni.
Nem javasolt az úszás, ha a baba lázas, fertőző betegsége, fertőző szemgyulladása, fülgyulladása van. Nem javasolt az úszás nedvedző bőrbetegség, bőrkiütés esetén. Különösen fontos, hogy a baba ne jöjjön úszni, ha hasmenése van, (az úszópelenkák sem bírnak mindent!) javaslom, hogy akkor is maradjon otthon a család, ha az úszó szülőnek van hasmenése. Kis náthával nyugodtan el lehet jönni, sok esetben ilyenkor még jót is tesz az úszás.
A babaórák fél órásak, az óvodás úszás 45 perc. Tapasztalatom szerint ennyi elég mindkét korcsoportnak.
Minél hamarabb, 3-4 hónapos korban. Ilyenkor a baba még nem annyira aktív, sokszor a szülőnek úgy tűnhet, hogy a babát nem is érdekli az úszás, de ez a korai vízi élmény meghatározó lehet a későbbi fejlődésben.
Tapasztalatom szerint azok a babák, akik valóban rendszeresen járnak, betegség miatt szinte alig hiányoznak. Egy-egy fertőzés természetesen előfordulhat, de nem feltétlenül az uszodához kötötten. Természetesen télen oda kell figyelni a réteges öltöztetésre, és a hajszárításra.
Természetesen jöhet úszni, babát úsztatni anyuka is aki szoptat. A fertőzésveszély még a minimálisnál is kisebb, és a tejtermelésre sincs rossz hatással ez a víz, mert nem hideg.
Orvosi igazolást sem a gyerekektől, sem a felnőttektől nem kérek, a következők miatt: elmegy anya és a baba az orvoshoz szeptember 2-án, a babaúszás foglalkozások kezdete előtt. Mindketten egészségesek, a háziorvos kiadja az igazolást, hogy mehetnek úszni. De azt ugye nem gondolja senki, hogy ez azt jelenti, hogy december 12-én, az utolsó foglalkozáson is mindketten egészségesek? Én úgy látom, az orvosi igazolásnak semmi értelme, az csak egy napi állapotot tükröz. Inkább arra kérnék mindenkit, hogy legjobb belátásuk szerint akkor ne jöjjenek, ha hasonló esetben másoktól is elvárnák, hogy inkább otthon maradjanak.
A foglalkozások jelenleg hetente kétszer vannak. Szerda délutánonként és szombat délelőttönként a Siketek tanuszodájában várjuk a gyerekeket és szüleiket.
Az oktatás turnusokban folyik, egy turnus a naptártól függően 5-6 alkalom. Beiratkozáskor a turnus díját előre be kell fizetni. Erre két okból van szükség: Egyrészt a jelentkezők számától függően tudjuk megtervezni, hogy hány csoport induljon és beosztani a csoportokat, másrészt ha több jelentkező van mint hely, a viták elkerülése végett annak tudunk helyet biztosítani, aki befizette a turnus díját. Van arra is lehetőség, hogy valaki 1-1 órára jöjjön csak el, a következő módon: Ha valaki megbetegszik, és péntek estig anyuka jelzi, hogy nem tudnak jönni, a hiányzó baba helyére be lehet „ugrani”. Így a hiányzónak is el tudom számolni azt a foglalkozást, és aki a helyére jött, annak csak azt az egy alkalmat kell kifizetni. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy nem biztos, hogy lesz akkor hiányzó, mikor a család szeretne jönni úszni.
Egy turnus nem sok mindenre elég (képzeld el, hogy pl. autót vezetni meg lehet-e tanulni hat óra alatt). A babák vérmérsékletétől függően éppen csak megszokják a helyzetet, vagy vidáman pancsolnak. Ahhoz, hogy „eredményt” érjünk el, az a legjobb, ha folyamatosan jár a család, addig, amíg a kisgyermek eléri azt a kort, amikor egyedül vehet rész úszásoktatáson (kb. 4 éves kor). Nagyon fontos az is, hogy rendszeres legyen az úszás, mert a gyerekek memóriája nagyon rövid. Ha egy hónap betegség miatt kimarad, azt már nagyon észre lehet venni. Ha valaki jár egy évig, mondjuk a baba másfél éves koráig babaúszásra, és akkor abbahagyja, majd 4 évesen elkezdi a kisgyerek az úszásoktatást a nagyuszodában, a szülőt kellemetlen meglepetés érheti. A kisgyermek nem fog emlékezni a babaúszásra, és esetleg éppúgy félni fog a víztől, mintha nem is járt volna babaúszásra. A babúszásban, csakúgy, mint sok más tanulási folyamatban nagyon fontos a rendszeresség.
A babák természetétől függően előfordul, hogy az első órákon sírnak (ez a kevesebb). Gondoljunk bele: idegen a környezet, ott a sok idegen ember, akik zajonganak és még emellett abba a nagy vízbe is bele kell menni, amit még eddig nem csináltam…félelmetes…Itt nagyon sok múlik a szülőn, aki a babával úszik. Fontos, hogy nyugodt maradjon a szülő, sugározza át a babára, hogy ez egy jó dolog, finom a víz és jól érzi magát benne. Ilyenkor nem kell a feladatokra koncentrálni, fontosabb, hogy a babát megnyugtassuk, megszeretgessük és a saját tempójában játsszunk vele. Ha a baba már megnyugodott, vissza lehet kapcsolódni az óra feladataiba.Semmiképpen nem javaslom, hogy egy próbálkozás után kimondjuk, hogy a baba nem szeret úszni. Hagyjunk egy kis időt, hogy megszokja és megszeresse a vizet, egész életére kiható pozitív hatást érhetünk el ezzel (az óvodában is sok a sírás az elején, de a gyerekek nagy része a későbbiekben már nagyon szeret járni – ez igaz az úszásra is). Első alkalommal sírt a babám, nem tetszett neki az úszás. Mit tegyek?
A babáknál a víz alá merülés/merítés a búvárreflex kihasználásán alapszik, de nem tartja fenn a búvárreflexet és ez nem is célunk. Mikor az arcot víz éri, a baba reflexesen visszatartja a levegőt, ez a búvárreflex. Ezt használjuk ki és alakítjuk át egy tudatos folyamattá a babaúszáson használt merülések során. Az idősebb babák már tudatosan szabályozzák légvételüket és egészen sokáig vissza tudják tartani a levegőt úszás közben, míg anyától – apáig elúsznak.
A babaúszás a víz szeretetéről, a vizes foglalkozások megszerettetéséről szól, ennek a gondolatnak a szellemében a foglalkozásokon semmi nem kötelező. Ha a szülő úgy érzi, hogy ő nem szeretné a víz alá merülést megpróbálni, ezt mi tiszteletben tartjuk. Attól, hogy egy baba nem merül a víz alá, még ugyanúgy élvezheti a foglalkozásokat mind a többiek.